Fontos faktor a mielőbbi sportba való visszatérés, az újrasérülés rizikójának minimalizálása, és a sérült végtag használatának mielőbbi visszaintegrálása a testképbe és a mozgásmintákba.
Ilyenkor az idővel versenyzünk, természetesen a szöveti gyógyulás figyelembe vétele mellett.
Miben más, mint egy hétköznapi ember rehabilitációs programja?
Már a kezdeteknél fontos tisztázni, hogy milyen tevékenységekhez szeretnénk rehabilitálni páciensünket. Ha valaki “csak” irodai munkához és a hétköznapi tevékenységek végzéséhez szeretne megfelelően működő testet, akkor számára nem lesz fontos a robbanékonyság, súlypontemelkedés vagy az irányváltás stb.
Hogy befolyásolja a rehabilitációs folyamatot, hogy milyen sportba engedjük vissza a pácienst?
Az adott sportág sajátosságait és szükségleteit figyelembevéve alakítjuk ki az egész programot, nem mindegy ugyanis, hogy valaki sprinter vagy szinkronúszó; röplabdás vagy erőemelő. Ezen sportágak mind más és más képességeket kívánnak az adott sportolótól.
Ezeket már az első pillanattól szem előtt tartva vezetjük végig a sérültet, az aktív sportba való visszatérésig.
Mennyi idő egy rehabilitációs folyamat?
Ez nagyon változó. Függ az adott sérüléstől, a sportág minőségétől, a sportoló fizikai állapotától, és valamilyen szinten kortól és nemtől is.